1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben… dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember „használ”- hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai nyári zenei táborokban, Hollandiában magánkurzusokon. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland, olasz, egyiptomi közönségnek is. Műfordítással is foglalkozom. Csuvas és román népköltészetet ültettem át magyar nyelvre. 2016-tól színházi előadásban, a Vidnyánszky Attila rendezte Csíksomlyói passióban is részt veszek. Az ebben szereplő dalok, mesék a magam feldolgozásai, szerzeményei. Szintén 2014-től a Nemzeti Színházban rendszeresen tartok előadást. A Shakespeare művek színház-képe, és az udvari bolond figurája a színházi munkából fakadóan foglalkoztat. Ebből született Isten bolondja c. műsorom. Legutóbb, 2018-tól görög mitológiából, Arisztotelész zenefilozófiájából és a görög népművészetből állítottam össze egy énekes, mesés, táncos műsort Síp és lant címmel.
Életrajz
Díjak, elismerések
1985. Népművészet Ifjú Mestere díj
1990. Magyar Művészetért díj
1993. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetés
2001. Magyar Örökség díj
2003. Március 15. díj
2005. Alternatív Kossuth díj
2005. Prima díj
2007. Illésy díj
2008. Szer Üzenete díj – Böjte Csabával megosztva
2010. Budapestért díj
2011. Kossuth díj
2014. Zugló díszpolgára
2014. Tiszteletbeli Székely cím
2014. Kunhegyes város díszpolgára
2016. Gyergyóremete díszplgára
2017. Wass Albert díj
Könyvek, írások, filmek
„Bú hozza, kedv hordozza, Magon kőtt énekesek iskolája I.”
1997.: Néprajzi tanulmány a néphagyomány ismeretlen „zeneesztétiká”-járól. Szerző foto melléklete az énekesek magatartásáról.
Két kiadás.
„Rokonok söre” csuvas népköltészet
műfordítás és tanulmány jegyzetekkel. 2001. Teleki Alapítvány
„Sose Sára”
mese 2001. Eső, irodalmi folyóirat, mese szám
„Két légy, két ladik – mese a tallinni kőkandúrról
melyben a város ismert kőmacskája egy pár szóra megelevenedik, aztán meg is merevedik – mese arról,
hogy Perzsia bevétele is nehéz szájmunka”
„Ez úgy igaz, ahogy hiszitek – nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással”
(rendező: Karácsony Molnár Erika) dokumentumfilm
Dokumentumfilm a Csuvasföldről Duna TV támogatásával
néphagyomány, identitás témakörben. Kb. 8 óra megvágatlan, 2000. (munkatársak: Agyagási Klára, Dénes Zoltán)
„Patakgörbítők”
dokumentumfilm 2013. rendező: Sáfrány József
„Pásztortánc” koncertfilm
készült a Művészetek Palotájában 2015-ben, közreműködők: Cantemus Kórus, vezényel: Szabó Dénes, Dsupin Pál – furulya,
Kádár Ignác – tánc
„Pásztorének” dokumentumfilm
hommage á Kele Andor operatőr 2016. rendező: Sáfrány József
Lemezek, kazetták, CD-k
A szél patkójától a kõ is szikrázik (Ökrös zenekar, Juhász Zoltán)
Egyszólam
Vásárfia (Újstílus)
Kalotaszegi mulatónóták (Ökrös zenekar)
Megütik a dobot (Kalamajka, Egyszólam)
Kőkertben liliom (mese, dal, fotó) 2000.
Kőkertben liliom II. Felítő (illusztráció: Gyulai Líviusz) 2003.
Szegen csengő (illusztráció: Gyulai Líviusz) 2004.
Sinka-ének 2006.
Legényes 2007.
Sördal csuvas népdalok magyarul 2 Cd + Mp3 (illusztráció:Bicskei Zoltán) 2009.
Hazakísérlek Gyergyó régi népzenéjéből 2011.
Kőkertben liliom III. Angyalfütty (illusztráció: Gyulai Líviusz) 2013.
Kőkertben liliom IV. Láttam a Holdat előttem ( illusztráció: Gyulai Líviusz) 2015.